Az elmúlt évek jelentős módosításokat hoztak az épületenergetikai szabályozásban, melyek komoly változásokat idéztek elő a számítás módszertanában, a követelményekben és a tanúsításban.
Természetesen az a legjobb, ha érintett vállalkozásként igénybe veszi az EnergyHub energetikai szakreferens szolgáltatásait, hiszen így a jogszabályi megfelelésen túl egy stratégiai partnert is nyernek, de ebben a cikkben azoknak szeretnénk segíteni, akik szeretnék legalább nagyjából átlátni a helyzetet.
Mik az aktuális követelmények az épületenergetikában?
Tavaly november 1-én lépett hatályba a jelenleg aktuális rendelet, ami a 2006. óta érvényben lévő szabályozást váltotta. Fontos változás, miszerint a számítás módszertana ebben már nem a főszövegben helyezkedik el, hanem a függelékben kell keresni, az energiapolitikáért felelős minisztérium honlapján.
A követelményrendszer alapstruktúrája nem változott, most is 3+1 szintből áll, viszont már nem szerepel benne a megújuló energia kötelező részaránya, hanem a CO2 kibocsátás korlátozására kell ügyelni az új építésű épületeknél.
Tehát maradt a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője, a fajlagos hőveszteség tényező, illetve az összesített energetikai jellemző, amit kiegészít a fajlagos CO2 kibocsátás.
Változó határértékek
Az fent említett első három szintje jelentős felújításokra is vonatkozik, az utóbbit viszont csak az új építésű épületeknél kell betartani, viszont a határértékek mindhárom kategóriában változtak némileg.
A határoló szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási követelményértékek változását a gyártók adatszolgáltatási szokásaival történő összehangolás indokolja. A gyártók jellemzően egy tizedesjegy pontossággal tüntetik fel az értékeket, így a szabályozásban is így szerepel már, nem pedig két tizedesjegy pontossággal.
A fajlagos hőveszteségtényező követelményértékénél megszűnt a korábbi költségoptimalizált kategória, viszont helyette, a jelentős felújítások esetében ennél is enyhébb szabályozás érkezett. A közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményszint esetében a határértékek megváltoztak és egységesen érvényesek könnyű és nehéz szintre egyaránt.
Az összesített energetikai jellemző fogalma pontosodott, a követelményértékei a jelentős felújításoknál szintén enyhébbek mint korábban, az új építésű épületeknél viszont szigorodtak.
A fajlagos CO2 kibocsátási határérték új lakóépületek esetében 20 kg/m2év, egyébként a referencia épülethez viszonyítva kell meghatározni.
Transzparens felületek szabályozása
A transzparens felületek nyári hővédelméről szóló rendelkezést pontosították, az északi tájolástól 45°-kal eltérő átlátszó határolószerkezetek összesített sugárzásátbocsátási képessége nem haladhatja meg a 0,3-es értéket, amennyiben a transzparens felületek összterülete 8 százaléknál nagyobb az épület összterületéhez képest. Azaz csak minimális ablakfelület esetén van kivétel.
