Sokan ösztönösen nyitják meg reggel a híroldalakat. Egy gyors átfutás a telefonon, pár értesítés, egy címsor a közösségi médiában. A cél többnyire az, hogy képben legyünk. A hatás gyakran egészen más. Az utóbbi években egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a rendszeres, intenzív hírfogyasztás mérhető módon emeli a szorongás szintjét, még akkor is, ha az olvasó tudatosan és kritikus szemmel közelít a tartalomhoz.
A szorongás vizsgálata nem hangulati benyomásokra épül. Több kutatás standardizált pszichológiai skálákat, stresszhormon-szint mérést és viselkedési mintázatok elemzését használja. A hírfogyasztás hatását jellemzően hosszabb időszakon át vizsgálják, nem egyetlen eseményhez kötve.
A University of Sussex egyik kutatásában a résztvevők hírfogyasztási szokásait vetették össze a szorongás és a kontrollérzet alakulásával. Az eredmények szerint a napi többszöri hírolvasás együtt járt a fokozott aggodalomérzettel és az alvásminőség romlásával.
Állandó inger = bizonytalanság
A hírek jelentős része krízisekről, konfliktusokról, kockázatokról szól. Ez önmagában nem újdonság, viszont a digitális környezetben a hírek folyamatosan jelen vannak. Az agy számára a befejezetlen, nyitott történetek különösen megterhelők.
A Reuters Institute for the Study of Journalism egyik jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy a hírfogyasztók nagy része rendszeresen találkozik olyan információkkal, amelyekre nincs közvetlen ráhatása. Ez a kontrollvesztettség érzése pszichológiai szempontból kulcsfontosságú tényező a szorongás kialakulásában.
A hagyományos hírfogyasztás időben és térben behatárolt volt. Újságot olvastunk, híradót néztünk, majd továbbléptünk. A digitális hírfogyasztás ezzel szemben megszakítás nélküli. Értesítések, breaking news feliratok, élő közvetítések tartják fenn az állandó készenléti állapotot.
A Stanford University kutatásai szerint az állandó információfrissítés aktiválja a stresszválaszért felelős idegrendszeri folyamatokat. Ez különösen akkor erős, amikor a hírfogyasztás rövid időközönként, szünetek nélkül történik.
Negatív torzítás
A University of California egyik vizsgálata kimutatta, hogy a negatív hírek ismételt fogyasztása fokozza a jövővel kapcsolatos aggodalmakat, még olyan témák esetében is, amelyek közvetlenül nem érintik a résztvevők életét.
A pszichológia régóta ismeri a negatív torzítás jelenségét. Az emberi agy erősebben reagál a fenyegető információkra, mint a semleges vagy pozitív hírekre. A hírmédia ezt a mechanizmust gyakran kihasználja, mert a drámai tartalmak nagyobb figyelmet kapnak.
A folyamatos tájékozottság illúziója
Sokan azért követik a híreket intenzíven, mert úgy érzik, ez növeli a biztonságérzetüket. A kutatások szerint azonban a túlzott hírfogyasztás gyakran az ellenkező hatást váltja ki. Több információ érkezik, mint amennyit az agy képes feldolgozni, miközben a cselekvési lehetőségek változatlanok maradnak.
A kutatások alapján a hatás nem egyformán érint mindenkit. Különösen érzékenyek azok, akik eleve magas szintű felelősségérzettel, empátiával vagy bizonytalanságtűréssel élnek. Azoknál is erősebben jelentkezik a szorongás, akik munkájuk miatt folyamatosan online jelenlétre kényszerülnek.
A Pew Research Center felmérései szerint a hírfogyasztás és a mentális terhelés közötti kapcsolat legerősebben a napi többszöri hírolvasóknál mutatható ki, függetlenül attól, milyen politikai vagy társadalmi érdeklődésűek.
A kutatások nem azt állítják, hogy a hírek követése káros. A probléma az intenzitás és a forma. A folyamatos, megszakítás nélküli hírfogyasztás olyan érzelmi terhelést hoz létre, amely hosszabb távon kihat a közérzetre, az alvásra és a koncentrációra.
A digitális well-being szempontjából ezért a hírfogyasztás módja legalább olyan fontos kérdéssé vált, mint maga a tartalom. Az adatok alapján egyre világosabb, hogy az informáltság és a lelki egyensúly közötti határ tudatos kezelésre szorul.
